Főzőcske · Gyerek · Minimalizmus · Személyes

Karácsonyi hangulat

Észrevehettétek, hogy egy ideje nem írtam. Ennek több oka is van: egyrészt a karácsonyi készülődés, másrészt, hogy dolgozom a blog elköltöztetésén, harmadrészt, hogy Lenkének jön a foga. 🙂 Így ez most csak egy ötletadós, linkelgetős, rövid post lesz.

Vasárnap leírtam, hogy végre, felnőtt életem során először, karácsonyi hangulatom van. Kerestem ennek az okát, hogy most miért van, és eddig miért nem volt. Nyilván, sokan mondják, hogy gyerekkel más. De őszintén, Lenke a maga alig fél évével mit érzékel a karácsonyból? Remélhetőleg a nyugalmat, együttlétet, szeretetet. És épp ez az, ami szerintem nekem is meghozta a karácsonyi hangulatot: nincsenek nagy elvárásaim magammal szemben. Ha a rumliból rakott karácsonyfát üljük körbe, Lenkét az sem fogja érdekelni, ha nevetünk és együtt vagyunk.

Egyébként a karácsonyi hangulat séta közben csapott le rám. A házak ablakai szépen kidíszítve, sok helyről nagy nevetések hallatszottak ki, néhol takarítottak, kertet rendeztek, de valahogy mindennek ilyen kedves, készülődős hangulata volt. Lehet, hogy az emberek 70 százaléka a plázában tolongott ajándékért aranyvasárnap, de én nem velük találkoztam, hanem azokat láttam/hallottam, akik otthon maradtak. És ez is biztosan hozzájárult.

Meg valamennyire biztosan az is, hogy a “megvevős” ajándékokat már novemberben elkezdtem interneten megrendelni, leginkább azért, mert tesóm november végén szült és ő hajtotta a dolgot, hogy kinek mit vegyünk közösen. A “megcsinálós” ajándékokat pedig Zolival együtt készítjük, és pont a hétvégén nagyon jól haladtunk velük, még a gyerekei is besegítettek némelyiknél. Ráadásul csak olyat csinálok, amit élvezek is elkészíteni, ez is sokat számít.

Az is nagyon jó nekem, hogy sokan mondják, akiktől nem is vártam volna, hogy ne ajándékozzunk, vagy élményt ajándékozzunk, mert a sok játékba belefulladnak a gyerekek. Nekem külön szívet melengető volt a barátnős karácsonyozás, ami a héten volt, bármennyire rövid időt is tudtunk együtt lenni. Az ajándékok a következők voltak: gyönyörű kerámia edényalátét (vásárolt), sütőtöklekvár (házi), Luca napján vetett búza a karácsonyi asztalra és isteni mákos, illetve diós guba. Mindegyiket egyformán értékeltük szerintem, egyik sem tűnt kevesebbnek a másiknál, mert tudjuk, hogy mindet szeretettel adtuk.

Így két nappal karácsony előtt megosztok még néhány last minute ötletet:

A legjobbak szerintem továbbra is a gasztroajándékok: garantáltan élvezetet okoznak, nem csak elfogyasztás, de elkészítés közben is, ha szeretsz főzni, és nem szaporítják A Cuccot. Emellett még dekorálgatni is lehet a csomagolásukat, ha valaki arra vágyik. 🙂 Zizinél sok jó ötletet találtok, ma megveszitek a hozzávalót, este összedobjátok, és szombatra bőven a fa alatt landolhatnak.

IMG_1718.JPG

A mézeskalács-sütés jó buli, én évek óta Hémangi nyomán készítem. Az ő mézeskalácsa isteni és rögtön puha, úgyhogy még nem késő nekiállni.

Ezt az aszalt gyümölcsös szaloncukrot évekkel ezelőtt készítettük el először Évi barátnőmnél. Azóta minden évben megcsinálom kis segítséggel (aprítani, gyurmázni, csokiba mártani és csomagolni gyerekekkel is jó móka!), az ajándékok mellé tesszük, váratlanul beeső látogatóknak adjuk és boldogan zsebeljük be az elismerést, ugyanis eszméletlen jó!

Végül, a karácsonyig hátra levő pár napban is kell enni valamit, de kinek van ideje főzni? Finom, szezonális, könnyű és gyors ebéd lehet Apukám káposztás cvekkedlije vagy Zizi céklakrémes pennéje.

Mindenkinek békés, lassú, elvárásoktól mentes, egyszerű karácsonyt kívánok! 🙂

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s